Az önvédelem mestere

Kinézete egy páncélozott dinoszauruszéra emlékeztet, csupán miniatűr kiadásban. Az Egyesült Államok déli részén és Mexikóban honos tüskés békagyík csupán hat centiméteresre nő meg. Amerikai biológusok most meglepő részleteket derítettek ki viselkedéséről.

A tüskés békagyík (Phrynosoma cornutum) táplálékának zömét a rendkívül mérgező vörös aratóhangya (Pogonomyrmex barbatus) teszi ki. Ezeket élve nyeli le, majd nyelőcsövében nyálkaréteggel vonja be, hogy ártalmatlanítsa.  A mini-dinónak számtalan ellensége akad - ragadozómadarak, kígyók, kutyák. Lapos teste és páncélzata jól álcázza, de mindemellett rendkívül jól képes felmérni, mi jelenthet veszélyt rá - számoltak be a biológusok az Ethology című szaklapban.

A kutatók 45 békagyíkot fogtak be, és megvizsgálták, mikor kezdenek menekülni. Az első támadásnál 130 centiméter távolságnál, az ismétléseknél két méternél vették fel a nyúlcipőt a hüllők. Azt is meg tudták ítélni, hogy a feléjük közeledő ember nézte-e őket, vagy sem. A biológusok ebből arra következtettek, hogy képesek pontosan felmérni a veszély mértékét - írja a Der Standard című osztrák lap.

Legvégső esetben még mindig marad két módszer a tüskés békagyík tarsolyában. Szemükön keresztül képesek mérgező vérüket - amelyet valószínűleg a hangyadiétának köszönhetnek - szemeiken át támadójukra lövellni. Ennek mértéke akár testtömegük két százalékát is elérheti, és különösen kutyák esetében hatékony.  Amennyiben ez sem segít, és a ragadozó szájában landol, a gyík beveti legvégső fegyverét: fejének egy rándításával szarvait beledöfi ellensége szájpadlásába.

A békagyík szemén keresztül képes kilőni mérgező vérét